Mire nyújt megoldást?


Szeretnéd tudni, hogy milyen panaszok, tünetek esetén jelent segítséget a Dsmile Tréning? Érdekel, hogy milyen problémákra nyújt valódi, hosszú távú megoldást? Összegyűjtöttük Neked azokat a leggyakoribb problémákat, amelyekkel pácienseink a legtöbbször fordulnak hozzánk segítségért.

Logopédiai problémák

A hagyományos logopédiai kezelés sajnos nem minden esetben jelent megoldást. Vannak összetettebb problémakörök, amelyek komplex segítséget igényelnek. A megfelelő kezelés jelentősen javíthatja önbizalmunkat, énképünket, és ami talán ennél is fontosabb: jobb életminőséget hozhat. Az olyan banálisnak tűnő problémák, mint a fogcsikorgatás,nyelvlökéses nyelés, a horkolás, vagy épp az állkapocsízületi fájdalom általában mind a beszédszervi izomzat helytelen működésére vezethető vissza.

A Baracsy módszer alapja a logopédia, azonban hatékonysága messze túlmutat azon. A fejlesztések során a myofunkcionális és orofaciális terápia, gyógypedagógia, beszédtechnika, légzésterápiák, funkcionális fogszabályozás, pilates elmélet és gyakorlati tapasztalatait vontuk össze. Hosszú évek kutatásának és fejlesztésének eredményeként pedig megszületett a logopédia előszobája, a Baracsy módszer.

Szájlégzés


Ha a szádon keresztül (át) lélegzel, az baj.

A legtöbben azt gondolják, hogy csak az lehet szájlégző, akinek folyton nyitva van a szája. De ez nem feltétlenül igaz, sőt az esetek többségében nem így van. Vajon beszéd, éneklés,sportolás, alvás közben TE HOL LÉLEGZEL?

Amennyiben a szádon keresztül veszed ilyenkor a levegőt, nagy valószínűséggel Te is szájlégző vagy!

Szájlégző gyermekek esetében a szülők gyakran csak legyintenek, hogy majd kinövi. Különben is olyan cuki, ahogy csücsöri szájjal néz a világra. Kicsit ugyan horkol éjszakánként, de ez a legjobb családokban is előfordul. Később, a szájlégző gyerek felnő, és kezdi észrevenni, hogy minden róla készült fotón valami fura, kezdi zavarni, hogy kiszárad a torka, nem érti, hogy rendszeres fogmosás mellett miért szuvasodnak el mégis a fogai vagy gyulladt az ínye. Azt tapasztalja, hogy fáradékony, esetleg magas a vérnyomása, vagy szívproblémák jelentkeznek. 

 

A szájlégzés, bár sokan még nem ismerik fel, mégis tekinthetjük a XXI. század egyik népbetegségének. Számos tünet árulkodhat fennálló szájlégzésről, ezek közül a leggyakoribbak és legkönnyebben felismerhetők:

 

Tünetek: 

  • Fáradt tekintet
  • Rossz testtartás
  • Kusza fogazat
  • nem rág és nyel megfelelően
  • Állkapocsízületi fájdalmak
  • Logopédiai problémák
  • Migrén
  • Nyaki- és derékfájdalmak
  • Allergiás betegségek
  • Alsó- és felsőlégúti irritáció

 

Milyen panaszokat idézhet elő a szájlégzés?

A tartósan fennálló szájlégzés egyértelműen káros, az egész testre kiterjedő problémákat okozhat. Az orr élettani funkciói – a belélegzett levegő szűrése, nedvesítése és felmelegítése – ugyanis kiesnek. Ennek következtében pedig sokkal gyakoribbá válnak a torokpanaszok, a gégegyulladások és az alsó légúti megbetegedések.

A szájlégzés következtében kialakuló orrdugulás, fogcsikorgatás, horkolás miatt az éjszakai alvás gyakran felszínes, időnként akár oxigénhiányos állapotok is kialakulhatnak. A tartósan szájlégző gyermek és felnőtt éjszakai alvása, pihenése nem biztosított. Ami másnap, főleg a délutáni napszakra fáradságot, koncentrációs problémákat, iskolai teljesítményromlást okozhat, és ezen túl a szervezet növekedési folyamatait is károsíthatja.

A szájlégzés helytelen nyelv pozíciót eredményez, aminek következtében rágási és nyelési eltérések, arccsont -és fogfejlődési zavarok, hangképzési és beszédproblémák, egyensúlyzavarok alakulhatnak ki a gyermeknél.

A krónikus szájlégzés mindezeken túl megbontja a bélflórát is és komoly emésztési problémákat okozhat.

A szájlégzés csökkenti a vér oxigéntartalmát, ezáltal pedig magas vérnyomást, szívproblémát, alvási apnoét, 2-es diabéteszt is.

 

Hogyan kezelhető a szájlégzés?

Miután ráébredünk erre a problémára, eleinte általában úgy gondoljuk, hogy egy kis odafigyeléssel a szájlégzés megoldható. Ügyelünk rá, hogy az orrunkon át lélegezzünk, esetleg szólunk a családunknak, hogy bökjenek oldalba, ha úgy látják, hogy megint nyitva van a szánk. Lefekvés előtt orrspray-t használunk bízva abban, hogy a tiszta orrjárat lehetővé teszi álmunkban az orron át történő légzést. Ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű, hiszen felnőtt korra a szájlégzés nem pusztán rossz szokás. Ennyi idő elteltével a szervezetünk már igazodott ehhez a beidegződéshez. Ez okból az olyan radikális “gyógymód”, mint a mandulák eltávolítása sem mindig hoz megoldást. Szájlégzés esetén szinte minden esetben alulműködnek az arc-és beszédszervi izmok. Ezek kondicionálása nélkül esélytelen folyamatosan zárva tartani a szánk. A száj zárva tartásának ugyanis feltétele, hogy a nyelvizomzat is megfelelően működjön. Ha hosszú távú, tartós változást szeretnénk elérni, akkor a szervezetünket kell átnevelni a helyes légzéstechnikára. A Baracsy módszer pontosan ezzel a módszerrel segít Neked áttérni a szájlégzésről az orrlégzésre.

A nyelvlökéses nyelés: 

A kifejezéssel óvodai szűrésen vagy fogszabályozó kezelés előtt találkoznak leginkább. Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a nyelv nyeléskor nem megfelelő mozgást végez. A nyelvlökéses nyelés és az azt gyakran kísérő szájlégzés kapcsán Magyarországon a hetvenes években végeztek utoljára reprezentatív mintavétellel kutatást. Vassné dr. Kovács Emőke, a nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar logopédia egyik úttörője amerikai tanulmányútja után kezdett foglalkozni a témával, és arra jutott, hogy itthon a népesség 38 százaléka érintett a myofunkcionális (azaz izomműködési) zavarokban. 

Ez az arány azóta romlott, egyre kevesebbet rágnak és mozognak a gyermekek és felnőttek a nem megfelelő ételek elterjedése miatt. Egy nem hivatalos felmérés szerint az orális szokások és a táplálkozás, az ehhez kapcsolódó fogazati eltérések és nyelészavar, a 10 éves korcsoport 48 százalékánál jelenik meg valamilyen diszfunkcióval.

A szüléskor adagolt túl nagy mennyiségű oxitocin, a szájüreg megfelelő fejlődését gátolni képes elhúzódó szoptatás (vagy éppen a szoptatás teljes hiánya), a cumizás és a tartós felső légúti megbetegedések mellett elsősorban a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód tehetők felelőssé a myofunkcionális zavarokért. a mindennapi szokások is megváltoztak:  Nem ülünk össze vacsorázni, ha mégis, a napi rutinba gyorsan kell beilleszteni, a gyerekek pedig a tésztákat és az egyéb könnyen rágható ételeket eszik. A szülők pépesítenek, apróra vágnak, nehogy gond legyen a nyelésnél, rágásnál, így aztán a fogazat sem fejlődik megfelelően. A gyerekek számára már természetes az okostelefon és tablet használata bármilyen helyzetben, ilyenkor jellemzően a váll és a fejek előreesnek, a szájuk nyitva, az izmaik nem aktívak.

Az ember összességében megváltozott,  kutatások szerint változik a csontozat, az izomtónus. Az időskori „teknősbéka-tartás”, a koponya alsó-hátsó részén kialakuló csontkinövés-szerű elváltozás már gyerekeknél is megfigyelhető, mivel a számítógépezéstől, tabletezéstől, telefonnyomkodástól felvett testhelyzettől nekik is megnyúlik a tartóizmuk. Nem mehetünk vissza az őskorba, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a rengeteg inger nem tesz jót a fejlődésben levő idegrendszernek sem. A  30-40 évvel ezelőtt kidolgozott terápiákkal önmagában már nem lehet tartós eredményeket elérni, mert megváltozott az ember „tartószerkezete”. A hetvenes-nyolcvanas években a gyerekek teste olyan volt, mint a doboz: volt oldaluk, tetejük, aljuk, és ha a megfelelő alkatrészeket a megfelelő helyre beillesztettük,megjavítottuk, működtek. Ma ez a doboz nyeklik-nyaklik, mert a gyerekek nagy része elképesztően mozgásszegény, az ételek megváltozott összetétele és állaga miatt pedig már a bélflórában is hiány alakul ki.

Kinek ajánljuk?

Az orofaciális myoterápia nemcsak gyermekeknek, hanem időseknek is javasolt - például azért, hogy a fogpótlás  a helyén tudjon maradni.

A nyelvlökéses nyelés problémája globális, gyógyítása pedig a tapasztalatok szerint holisztikusan a legeredményesebb, tehát nemcsak a logopédia, hanem a pszichológia, a fogszabályozás, a fül-orr-gégészet, az alvásterápia és a manuálterápia eszköztárára, sőt masszázsra és tornára is szükség lehet az izomegyensúly visszaállításához.

Hiába a professzionális fogszabályozás, ha szabálytalan a páciens nyelése, előbb-utóbb visszarendeződik a fogazat a rossz helyzetbe. Ha a logopédus csak az artikulációs zavart, és nem a nyelvlökéses nyelést kezeli, szintén nem lesz tartós a tiszta beszéd. 

Hangképzés és beszédtechnika

Az elmúlt két évtizedben egyre több olyan esettel találkoznak a foniáterek, fül-orr-gégészek, amikor krónikus rekedtség a panasz. Gyakori a hangvesztés, és a hangszalagok betegségei. Az páciensek közt gyermek és felnőtt egyaránt található. Az érintettek általános jellemzője a nem megfelelő testtartás, a többé-kevésbé alulműködő orofaciális (fejnyaki külső-belső izomzat), valamint a szájlégzés.

A Dsmile tréning a megfelelő izmok lazításával és a testtartás rendezésével alapvetően az ún. izomfeszítéses diszfóniás állapot kialakulásáért felelős nyelvcsonti izmok lazítását segíti, valamint a stabil hangképzés alapjául szolgáló természetes légzést és az ezt erősítő optimális testtartást.

Kiknek ajánljuk?

Azoknak, akik a hangjukból élnek. A testtartás, a fogazat, a hang és az értelem fejlődése kora gyermekkortól szoros kölcsönhatásban alakul életünk során. Így a Kombinált Hangtréning is felöleli az egyedfejlődés lépcsőfokait. A képzésen az énekesek, előadók, zenészek, színészek megismerkedhetnek azokkal a funkcionális anatómiai, fogászati, és izomfeszültségekben rejlő veszélyforrásokkal, amelyek hatással lehetnek karrierjükre.


Miről szól?

Az izom-és kötőszöveti rendszer működéselvű bemutatása során új megvilágításba kerül a légzés és a hangadás összefüggése. Az anatómiai összefüggések segítenek átlátni, hogy például a testtartás mit árul el egy esetleges hangfeszültség, vagy instabilitás lehetőségeiről. De arról is szó esik, hogy egy rosszul sikerült fogászati beavatkozás miért veszélyeztetheti a hangot.

A Kombinált Hangtréning egy négynapos, intenzív hangképző tréning, amelyen minden olyan technikai tudást elsajátíthatsz, amire sikeres előadóművészként szükséged lesz. Itt megtanulod a profik összes titkát; ugyanis elhozzuk Neked Alexander Evanst, a VoiceGym igazgatóját, aki Shania Twain hangképzésén is dolgozott.

 

Lábas Viki ajánlásával

“2016-ban Red Bull Pilvakeres felkészülésem alatt elment a hangom. Így kerültem dr. Zalka Judit foniáter szakorvoshoz, aki elsőként ajánlotta számomra a Dsmile Tréninget. Teljes magabiztossággal állítom, hogy Magyarországon jelenleg a Dsmile a leginnovatívabb hangterapeuta és legszakmaibb logopédiai központ.

Hálás köszönet Baracsy Gabinak és csapatának, hogy fáradtságot nem kímélve küzdenek nap, mint nap azért, hogy az életminőségünk javulhasson.”

(Lábas Viki, énekesnő, Margaret Island)

Állkapocsízületi panaszok

Kattogó jelzések (Állkapocsízületi problémák)

Pontos statisztika ugyan nem készült, pedig gyakori tünet az állkapocsízület kattogása, izgalmas kérdés, hogy vajon hány embert érinthet. 

Ferde harapás, beszédközben furcsán mozgó áll, kattogás, fájdalom. Szűkebb-tágabb környezetünkben minden bizonnyal találkozhatunk a jelenséggel. Eleinte persze nem zavaró, de előbb-utóbb előfordulhat, hogy a tünetek súlyosbodnak és már a napi rutinban is zavarhatnak. Ilyenkor legtöbben fogorvoshoz fordulnak, felkeresnek egy állkapocsízületi rendelőt.

De mégis mi állhat a probléma mögött? És miért ját együtt a jelenséggel a derékfájás is?

1993-ban az USA-ban Gregory TM publikálta a Manuál-és fizioterapeuták magazinjában (J Manipulative Physiol Ther. 1993 May;16(4):256-65.) , az ún. temporomandilbuláris-TMI(állkapocsízület) és a sacroiliacalis-SI (keresztcsonti) ízületek ficama, elváltozása egymásra hatva komplex tüneteket okozhat. Ez a felismerés igazán fontos lehet a kezelés pozitív kimenetelében, az okok feltárásának sarkalatos pontja.

Az állkapocs a koponyához ízületi tokban, ínak, izmok felfüggesztésével kapcsolódva egy izgalmas mobil terület. Izgalmas márcsak azért is, mert viszonylag nehezen hozzáférhető koponyánkon az egyetlen, egyik leggyakrabban használt ízületünk. Minthogy a gerinccel kapcsolódik érdemes átgondolni, milyen környezetben helyezkedik el. Leginkább az első nyaki csigolya helyzete lehet rá hatással, ha a csontok helyzetét górcső alá vesszük. A C1-es, másnéven atlas, biztosítja a koponya megfelelő alátámasztását. Ez az igen stabilnak hitt csigolya sokesetben elmozdul, luxált állapotba kerül, amely változás komoly hatással lehet az állkapocs helyzetére, így az ízületben kialakuló gyulladást okozhat. 

Tekintettel arra, hogy ezek a test egészében összefüggő és egymásraható rendszert alkotnak, az állkapocsízület és a nyaki szakasz feszültsége a teljes gerinctartó rendszer, és a gerinc mellett kilépő idegek működését is befolyásolja.

Az orofaciális izomzat kondíciójának rendezése ilyen esetben sem elhanyagolható. Az életkor sem befolyásoló tényező.

Fogszabályozás

A fogszabályozó kezelések skálája igen sokrétű. Egyik csoportját az esztétikai célú, úgynevezett kozmetikai kezelések alkotják, amelyek során többnyire csak a külső szemlélő számára látható kirakatfogakat mozgatják. Ez általában pusztán néhány hónapot igényel.  A másik nagy csoportba azok a kezelések tartoznak, amelyek a teljes fogsort érintik. Az ilyen esetekben akár évekig is eltarthat, mire sikerül stabilan elérni a kívánt eredményt…

De hol jön a képbe a Baracsy módszer és Dsmile tréning?

A Dsmile Tréning újszerű, szerteágazó metodikájának köszönhetően hatékonyan alkalmazható, ha szeretnénk lerövidíteni a fogszabályozó kezelés időtartamát, illetve hosszú távon segít megőrizni az elért eredményt.

A Dsmile Tréning intenzív hatást gyakorol az orofaciális és myofunkcionális területekre. Rendszeres gyakorlással az állkapocs-ízület környékén és a nyaki izmokban oldódik a feszültség, így a fogszabályozó kezelés is hatékonyabb lehet. A helyes nyelés- és légzéstechnika elsajátítása pedig segít meggátolni, hogy a fogak később a helytelen állapotba rendeződjenek vissza.

A fogszabályozás minden esetben egyfajta beavatkozás a természet rendjébe, hiszen az eredeti állapotot hivatott megváltoztatni. Az agresszív kezelések mellett megjelentek azonban a lágy erőkkel működő készülékek is, amelyek legfontosabb tulajdonsága, hogy használatuk lényegesen kisebb traumát idéz elő a szervezetben. A Dsmile Tréning alkalmazásával a lágy erőkkel működő fogszabályozó készülékek hatékonysága is növelhető, a kezeléssel járó fájdalmak, kellemetlenségek pedig jelentősen csökkennek.

Fogcsikorgatás

Figyelj rá oda, hogy ne csikorgasd!

– Hallják sokan a jóakaróiktól, akik fogcsikorgatással küzdenek. Bár ilyen egyszerű lenne! Bár tudatosan elhatározhatnánk, hogy mától éjjelente nem csikorgatjuk a fogunkat; helyette békésen alszunk, és kipihenten ébredünk. Nem szorítjuk össze álmunkban az állkapcsunkat, és a partnerünket sem tesszük ki annak, hogy újra és újra kellemetlen hangokra kelljen ébrednie… Ez azonban sajnos lehetetlen, tekintve, hogy nem egy átlagos rossz szokásról van szó. Még a leghatározottabb, legelszántabb ember sem dönthet valamiről, amit nem tudatosan művel. A fogcsikorgatás hátterében pedig általában komoly, összetett problémák halmaza áll.

 

Miért csikorgatjuk a fogunkat?

A fogcsikorgatás egyik leggyakoribb oka a stressz. A napközben felgyülemlett belső feszültség, a problémák álmunkban törnek utat maguknak. A régi gondok, traumák – amelyekkel nem törődtünk, nem foglalkoztunk, nem vettünk róluk tudomást – éjszaka visszaköszönnek, és fogcsikorgatásban nyilvánulnak meg.

A fentiek mellett azonban a fogcsikorgatás mögött fizikai problémák is meghúzódhatnak. Az állkapocs hibás állása, a rossz nyelési reflexek, a helytelen légzés (szájlégzés), túl magas fogtömések, inlay-k, hidak, koronák egyaránt vezethetnek öntudatlan éjszakai fogcsikorgatáshoz.

A szájlégzés, mint átfogó problémakör sajnos mindenképp külön bekezdést érdemel, hiszen napjainkban népbetegségként kell említenünk. A stressz hatására beragadt nyelési reflex idézi elő; az áll leesik, így túllégzés alakul ki. Ezt a helytelen állapotot igyekszik a szervezet alvás közben kompenzálni az állkapcsok egymáshoz szorításával, ami szintén fogcsikorgatást idéz elő. A szájlégzés okozta panaszok világszerte egyre több szakértőt, orvost foglalkoztatnak. Az Amerikai Egyesült Államokban specialistákból álló szervezetek végeznek kutatásokat, hogy tényekkel, adatokkal, számokkal, valamint statisztikákkal is alátámasszák és tudatosítsák az emberekben a probléma súlyát.

 

Milyen következményei lehetnek a fogcsikorgatásnak?

  • Pszichés problémák
  • Kialvatlanság
  • Teljesítménycsökkenés
  • Ingerlékenység
  • Levertségérzet
  • Fáradékonyság
  • Fizikai problémák
  • Fogzománc kopása
  • Fogak kilazulása (esetenként fogvesztés)
  • Állkapocsízületi problémák
  • Fogíny-, rágóizmok, csigolyák károsodása
  • Fej-, vagy gerincfájdalom
  • Fülzúgás

 

Hogyhogy ennyi bajt képes okozni a fogcsikorgatás?

Az öntudatlan fogcsikorgatás során a rágófogak felületére akár 40 kg/cm ² nyomás is nehezedhet, ami komoly fizikai munkát igényel az arcizmoktól, az állkapocstól, a nyaki- és a vállizmoktól is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szervezet az alvásra, rekreációra szánt idő alatt keményen dolgozik, és hihetetlen erőt fejt ki, tehát messze nem pihen… A pihenés, a feltöltődés hiánya vezet tehát a pszichés problémák kialakulásához és hosszú távon veszélyezteti a páciens mentális egészségét is.

 

Milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?

A legkevésbé kedvelt módszer a speciális, műanyag fogvédő rendszeres használata. Ez azonban csak tüneti kezelést nyújt, hiszen nem segít oldani a fogcsikorgatást kiváltó stresszt, és a helytelen beidegződéseket, rossz szokásokat sem kezeli. A párkapcsolatban élő páciensek pedig fokozott kényelmetlenségként élik meg, hogy minden áldott éjjel egy műanyag sínnel a szájukban bújjanak a hitvesi ágyba.

A másik lehetséges módszer, ami valóban a problémák gyökeréig hatol, a stresszoldás. A különböző pszichológiai kezelések, terápiák valóban segítenek felszínre hozni és feldolgozni a bennünk felgyülemlett feszültséget, ellenben nem tárják fel az évek alatt begyakorolt rossz szokásokat, és nem tanítanak meg helyesen nyelni, lélegezni…

A fentiek ismeretében tehát kijelenthetjük: a fogcsikorgatás összetett probléma, ami összetett megoldást igényel.

Horkolás kezelése

Van megoldás a horkolásra

horkolasA horkolás sajnos olyan fegyver, ami egyszerre két irányba képes tüzelni. Egyrészt zavarhatja kedvesünket a nyugodt alvásban, így komoly párkapcsolati problémákhoz (eleinte külön alváshoz, később elhidegüléshez) vezethet. Másrészt a horkolás egy mélyebben gyökerező probléma tünete. A horkolás valójában egy olyan hangjelenség, amit az ellazult szövetek között átpréselt levegő produkál a lágyszájpad és a gégefő környékén. Azaz,  a légutak beszűkültek, és ez idővel akár potenciális alvászavarhoz, alvási apnoéhoz is vezethet. Az alvási apnoénak két típusát ismerjük. Az obstruktív alvási apnoét a torok izmainak ellazulása hozza létre, a centrális alvási apnoe kialakulásáért pedig az agy felel. Esetenként a két típus együtt jelentkezik, ekkor komplex alvási apnoéról beszélünk.

Hogyan kezelhető a horkolás?

Fájdalmas, agresszív kezelések

  • Sebészi beavatkozás
  • Lágy szájpad átvágása
  • Állcsontműtét
  • Orrsövényműtét

Kellemetlen, kényelmetlen megoldások

  • Légnyomásos maszk
  • Speciális pizsama
  • Lágyszájpad-előemelő
  • Állkapocs-előemelő
  • Orrszárnyi tágító

Válaszd a fájdalommentes Dsmile Tréninget!

Az alváskutatás nemzetközileg elismert szakemberei bebizonyították, hogy horkolás ellen a száj körüli izmok- és a garat izmainak tréningje kiemelkedően hatásos megoldás. Azokat az izmokat kell megcélozni, amelyek elgyengülése horkoláshoz vezet. Az elernyedt izmokat újra kell tanítani egy egészségesebb működésre, át kell alakítani a száj körül életfontosságú funkciókat. A légzésben résztvevő izmok helyes tréningjével a horkolás rövid idő alatt, fájdalommentesen és hosszútávon megszüntethető, ehhez azonban a páciens aktív részvételére is szükség van.

Keresés