Bár egy neves brit fogorvosnak egyesületi tagságába került, hogy a közösségi oldalakra posztolta az arcforma megváltoztatására javasolt és az influenszerek által is felkapott nyelvgyakorlat-videóit, világszerte paradigmaváltás zajlik a népesség feltehetőleg felét érintő myofunkcionális zavarok kezelésében. Magyarországon több terápiát is kifejlesztettek.
Karikás szemek, rossz testtartás és egyensúlyzavar, kesze-kusza és romló fogazat, hosszúkásra torzuló arc és hátrahajló áll, gyengülő hallás, koncentráció- és viselkedészavar, állkapocs-ízület kattogása, gyakori fejfájás – ezekért a tünetekért mind felelhet egyetlen izomcsoport, a nyelv diszfunkciója. Ha ez az izom nem működik megfelelően – márpedig gyaníthatóan a népesség csaknem felénél ez a helyzet – az izomegyensúly felborul, a test működése és formája „elromolhat”.
Nyelni mindenki tud, ezért is gondoljuk reflexszerű folyamatnak, de nem mindegy, hogyan tesszük. A szabálytalan verzióját nevezi a szakirodalom nyelvlökéses nyelésnek. Ilyenkor egyrészt nem záródik a két fogsor, a nyelv pedig a fogakhoz támaszkodik, de gyakran be is csúszik a két fogsor közé és láthatóvá válik. Nyelvlökéses nyelés esetén felborul az arcban az izomegyensúly, egyes izmok túlságosan megfeszülnek, mások túlságosan elernyednek, és semmi sem úgy működik, ahogy kellene. Mindez pedig harapási rendellenességekhez, szabálytalan fognövekedéshez, az arcforma megváltozásához és beszédhibához vezet. Ez utóbbi azért, mert ugyanazokat az izmokat használjuk nyelés és beszéd során.
| Unortodox othodontus |
|
A nyelvlökéses nyelés problémáját a közösségi média felhasználóival is megismertető brit Mike Mew technikáját (melyet a népnyelv mewingnak keresztelt) idén kapták fel az influenszerek, és több száz videót töltöttek fel a Youtube-ra arról, hogyan kell a nyelvet a szájpadlásnak nyomva tartani. (Az egyik legtöbb megtekintést elért videó influenszer feltöltője még a megkérdezett szakemberek szerint is profin végzi a gyakorlatot.) Maga dr. Mew is számtalan videóban tanítja, hogyan lehet a megfelelő nyelvtartás segítségével helyesen nyelni és lélegezni, és a fogazati eltérések és a szájlégzés kapcsolatát elsőként vizsgáló édesapjával, John Mew-val együtt az állítják, a technikával az alsó és felső fogsor összehangolása, az állkapocs formájának megváltoztatása is elérhető. „Nem kell elhinned, hogy működik, csak kezdd el gyakorolni, és meglátod az eredményt” – mondta lapunknak dr. Mew, akit tavaly a Brit Fogszabályozástani Társaság kizárt, mert úgy ítélték, hogy a közösségi médiában folytatott kampányában több félrevezető állítás is szerepel. „Az egészségügyi rendszerünk egy dinoszaurusz. A bevételen van a hangsúly, emiatt előbb küldik el a pácienst zsírleszívásra, mint dietetikushoz. Az én módszeremmel is az a „baj”, hogy tenni kell érte a páciensnek, nem elég kés alá feküdni. A Magyarországon alkalmazott nyelvlökéses terápia itt nem ismert, arról nem beszélve, hogy ez nem is minden esetben elég a változáshoz. Nemcsak azon dolgozom, hogy a mewing technikát terjesszem – ami a kizárásnak köszönhetően szerencsére még nagyobb figyelmet kapott –, hanem azon is, hogy több orvosi szakág képviselőit egy csapatba szervezzem” - kommentálta az esetet a szakember. |
A nyelvlökéses nyelés és az azt gyakran kísérő szájlégzés témájában Magyarországon a hetvenes években végeztek utoljára reprezentatív mintavétellel kutatást. Vassné dr. Kovács Emőke, a nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar logopédia egyik úttörője amerikai tanulmányútja után kezdett foglalkozni a témával, és arra jutott, hogy itthon a népesség 38 százaléka érintett az úgynevezett myofunkcionális (azaz izomműködési) zavarokban.
„Ez az arány azóta csak romlott, mert egyre kevesebbet rágunk és mozgunk” – mondja Móricz Éva, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar logopédiai szakcsoportjának óraadója, a szeptembertől új névvel induló, de a hetvenes évek óta létező myofunkcionális zavarok tantárgy oktatója. A szakember egy diákjával szakdolgozat keretében vizsgálta az orális szokásokat és a táplálkozást, az ehhez kapcsolódó fogazati eltéréseket és nyelészavart. A nem reprezentatív mintavételben a 10 éves korcsoport 48 százaléka küzdött valamilyen diszfunkcióval.
A szüléskor adagolt túl nagy mennyiségű oxitocin, a szájüreg megfelelő fejlődését gátolni képes elhúzódó szoptatás (vagy éppen a szoptatás teljes hiánya), a cumizás és a tartós felső légúti megbetegedések mellett elsősorban a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód tehetők felelőssé a myofunkcionális zavarokért.
Mert mi is a trend a magyar családokban? Nem ülünk össze vacsorázni, ha mégis, a napi rutinba gyorsan kell beilleszteni, a gyerekek pedig a tésztákat és az egyéb könnyen rágható ételeket preferálják. A szülők pépesítenek, apróra vágnak, nehogy gond legyen a nyelésnél, rágásnál, így aztán a fogazat sem fejlődik megfelelően. A gyerekek egyre többet tableteznek, tévéznek, miközben a fej és a vállak előreesnek, a szájuk nyitva, az izmaik renyhék
– mondja Móricz Éva.
„Az ember összességében megváltozott, kutatások szerint változik a csontozat, az izomtónus. Az időskori teknősbéka-tartás, a koponya alsó-hátsó részén kialakuló csontkinövés-szerű elváltozás már gyerekeknél is megfigyelhető, mivel a számítógépezéstől, tabletezéstől, telefonnyomkodástól felvett testhelyzettől nekik is megnyúlik a tartóizmuk. Nem mehetünk vissza az őskorba, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a rengeteg inger nem tesz jót a fejlődésben levő idegrendszernek sem” – magyarázza Baracsy Gabriella logopédus, a Baracsy-módszer és Dsmile tréning megalkotója.
A szakember úgy véli, a 30-40 évvel ezelőtt kidolgozott terápiákkal önmagában már nem lehet tartós eredményeket elérni, mert megváltozott az ember „tartószerkezete”. „A hetvenes-nyolcvanas években a gyerekek teste olyan volt, mint a doboz: volt oldaluk, tetejük, aljuk, és ha a megfelelő alkatrészeket a megfelelő helyre beillesztettük, megjavítottuk, működtek. Ma ez a doboz nyeklik-nyaklik, mert a gyerekek nagy része elképesztően mozgásszegény, az ételek megváltozott összetétele és állaga miatt pedig már a bélflórában is hiány alakul ki.”
Bonyolult ügy
A nyelvlökéses nyelés problémája globális, gyógyítása pedig a hazai tapasztalatok szerint holisztikusan a legeredményesebb, tehát nem csak a logopédia, hanem a pszichológia, a fogszabályozás, a fül-orr-gégészet, az alvásterápia és a manuálterápia eszköztárára, sőt masszázsra és tornára is szükség lehet az izomegyensúly visszaállításához.
„Hiába szabályozzák a fogait, ha szabálytalan a páciens nyelése, a fogak visszaállnak a rossz irányba. Ha a logopédus csak az artikulációs zavart, és nem a nyelvlökéses nyelést kezeli, szintén nem lesz tartós a tiszta beszéd” – magyarázza Havadi-Nagy Marian, aki Szegedi Tudományegyetem Gyógypedagógus-képző Intézetében – többek között – a myofunkcionális diszfunkciókat is oktatja. A gyakorlati praxis tapasztalataira építve logopédusként olyan innovatív nyelésterápiát fejlesztett ki, amelynek során az izomegyensúlyra tapintással, masszírozással és tornáztatással hatnak, így építve le a berögzült rossz mozgásokat, a helytelen fej- és nyaktartást. A hét hónapos terápia nemcsak gyerekeknek, hanem időseknek is javasolt – például azért, hogy a protézis a helyén tudjon maradni.
Havadi-Nagy Marian a doktori iskolában a szabálytalan, úgynevezett nyelvlökéses nyelést kutatja, mert úgy véli, ez az a terület, amely a logopédiában a legkevésbé fejlődött a hetvenes évek óta. „A magyar szakirodalomban csak Vassné Kovács Emőke fogszabályozó szakorvosok számára írt könyvében 30 oldal plusz néhány cikk lelhető fel. Ma Magyarországon egy 1974-ben megalkotott csoportosítást használunk, amely nem tekinthető rendszerezettnek, és nem követi a külföldi szakirodalomban megjelenő legújabb kutatási eredményeket. Miközben az angolszász szakirodalom jóval kiterjedtebb.”
Felborult egyensúly
A holisztikus szemlélettel dolgozó Baracsy Gabriella tavaly meghívást kapott dr. Mew-tól Angliába, hogy ottani fogszabályozó szakorvosoknak és logopédusoknak mutassa be módszere alapjait. A 10 alkalmas Baracsy-módszer nem elégszik meg a nyelv helyes pozicionálásával, viszont nem nyelésterápiával, hanem nagymozgásokkal fejleszt, optimalizálva a légzés-nyelés-hangadás-testtartás funkcióit. „A nyelv olyan, mint egy giroszkóp: ha nyugalmi helyzetben nem találja meg a helyét fent a szájpadláson, a testnek kompenzálnia kell, felborul az egyensúly. Ezért feltesszük a nyelvet a megfelelő helyre, és komfortzónán kívüli mozgásokat végezünk, valamint hangokat, rezonanciát is használunk, ezekkel rázzuk helyre az öt membránt a testünkben, amely letisztítja a rendszert.”
Baracsy Gabi szerint nemcsak a gyerekeket érintő problémáról van szó: a felnőtt lakosság állkapocs-ízületi kattogása, gyakori fejfájása, légúti betegségei, tartós rekedtsége is elgondolkodtató. „A felnőtt ellátás jelenleg igen nagy hiányterület a logopédia területén. Erről tanúskodik, hogy a pácienseim 47 százaléka felnőtt.” A Dsmile-t többnyire nyelvlökéses nyelés gyanújával keresik fel, emellett a páciensek gyakran rossz tartással, felső légúti megbetegedésekkel, tartós rekedtséggel, koncentrációzavarral is küzdenek, de akár dadogással, gerincferdüléssel, endometriózissal is kiegészülnek a tünetek.
A több mint ezer páciensből 60 fő adatait elemezve egy másik, a Bárczi Gyógypedagógia Karán készült szakdolgozat írója úgy találta, hogy a nyelvlökéses nyelés gyakorisága 85 százalékos volt, és ezzel szinte minden esetben együtt járt a szájlégzés is. „Utóbbi tulajdonképpen egy beragadt megriadási reflex, amely születéskori vagy épp magzati trauma miatt is kialakulhat, például egy stresszelő kismama esetében. Sunyi dolog a szájlégzés, hallásproblémákat is okozhat, mert a mandulák bedurrannak tőle, befeszül a nyaki terület, pontosabban a nyelvcsonti izomzat, ez pedig újabb testtartásproblémákhoz vezethet.”
A rossz nyeléstechnikára rendszerint az óvodai logopédusok hívják fel a szülők figyelmét; utóbbiak ugyanis a legritkább esetben tudják be a karikás szemet, a viselkedészavart vagy a pöszén ejtett hangokat ennek az izomzavarnak, a kissé kilógó nyelvet pedig rendszerint „cukinak” találják.
| Nemcsak a szülőnek, a gyereknek is akarnia kell a változást |
 „Lehet ő okos és ügyes, ha a beszéde és az arca nem ezt mutatja” – meséli a most 11 éves Barnabás édesanyja, aki két éve vágott bele kitartó és elszánt fiával egy terápiasorozatba. A 138-as IQ-val rendelkező kisfiúnak a nyelvlökéses nyelése miatt nyugalmi helyzetben szinte mindig enyhén kilógott a nyelve, arca pedig aszimmetrikussá vált, nehezen beszélt. „Egy óvodai családi napon egy – egyébként pszichológus végzettségű – anya megkérdezte, miközben Barni mellettem ült, hogy a fiamnak az agyával is baj van, vagy csak a beszédével. Most év végén Barni polgármesteri kitüntetést kapott, és a legeredményesebb alsósként végzett az iskolájában” – büszkélkedik Ildikó. |
„A nyelvlökéses nyelés problémája nem az első, 3 éves korban lezajló, hanem az 5 éves korban végzett óvodai logopédiai szűrésen derül ki. A magyar logopédusok zöme viszont inkább az artikulációra, a nyelvi elmaradásra koncentrál” – mondja Móricz Éva. Az óvodai logopédiai foglalkozások keretén belül véges számú lehetőség adódik a nyelvlökéses terápiára, mivel a logopédusok túlterheltek, a terápia pedig erős monotóniatűrést igényel a gyerekektől – és egyes logopédusok szerint maguktól a szakemberektől is.
Az óvodai logopédus tanácsot is adhat szülőnek, hogy milyen egyéb konzultációra lenne szükség például fül-orr-gégésszel, fogszabályozó-szakorvossal vagy például ujjszopás esetén pszichológussal. Innentől viszont a család ideje és anyagi lehetőségei befolyásolják, melyik terápiára jut el a gyerek.
„Gyakran elhangzó javaslat a myofunkcionális tréner használata, de a nappal egy órában és a teljes éjszaka időtartama is hordandó, a beszédet lehetetlenné tevő, leginkább a bokszolók fogvédőjére hasonlító tréner-eszközt a gyerekek nem mindig fogadják el, és a szájlégzés miatt éjszaka ki is eshet a helyéről. Ráadásul ez a készülék nem alakítja át teljes mértékben a motoros funkciót, csak meggátolja a szabálytalan nyelést” – magyarázza Havadi-Nagy Marian.
A myofunkcionális trénerek ugyanakkor hasznosnak bizonyulnak a helyes nyelés megtanulásában, passzívan egészítve ki az olyan aktív módszereket, mint a logopédia vagy a nagymozgásos terápiák. A fogászat eszköztárában ráadásul már nemcsak a myfunkcionális trénerek, illetve szájmonitorok szerepelnek, hanem az ún. alvásfogászat is. Hermann Gábor a hazavihető alvásmonitor eredményeit alvásgyógyásszal értékelteti ki, majd szükség esetén logopédust, légzésterapeutát és fül-orr-gégészt is integrál a kezelési tervbe.
„A fogak rossz állása nemcsak genetika vagy rossz szokások miatt alakul ki, az izomegyensúly és a légzés is befolyásolja. Egyre több az alvászavarral küzdő, karikás szemű gyermek.
Ne gondoljuk, hogy a szájlégzés jelentéktelen probléma, mert az arcüregek átszellőzésének hiánya miatt végül tényleg megváltozhat az arc növekedési iránya
– figyelmeztet a fogszabályozó szakember.
(Kiemelt képünk illusztráció)