Egyre több továbbképzési lehetőség érhető el a logopédusok számára, így nincs könnyű dolga azoknak, akik a sok képzés közül választani szeretnének. Én magam is sokat gondolkodtam, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mire fordítok energiát, időt és nem utolsó sorban pénzt. A Dsmile módszerről először a főiskolán hallottam a nyelvlökéses nyelés kapcsán. (Azóta már tudom, hogy ez több mint nyelvlökéses nyelés terápia.) Komplex szemlélete rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A teljes testet megcélzó, újszerű szemlélete merőben különbözött az addig tanult terápiás módszerektől. Számomra fontos szempont volt az is, hogy a módszer evidence-based, vagyis kutatási eredményekkel alátámasztott – amit jelenleg Magyarországon kevés terápiás módszerről lehet elmondani.

A képzés nagyon tömény és fárasztó – erre érdemes felkészülni, mert ezt senki sem tudja megspórolni magának. Cserében jó hangulat és inspiráló légkör uralkodik. Tetszett, hogy az elméleti oktatás gyakorlattal is párosult. A 10 hetes tréning vezetése során Gabi végig ott volt, és segített. Bár a tréner kézikönyv nagyon részletes, minden gyerek más, és az élet sokszor produkál váratlan dolgokat, ezért rengeteget jelentett, hogy egy tapaszalt szakember mellett vezethettem az első Dsmile tréningemet.

A gyakorlatok változatosak, sokszor meglepőek, viccesek, így eleve adott a jó hangulat, fesztelen légkör. A gyerekek örömmel mutatták az otthon készített videóikat, büszkén mesélték, hogyan tanították meg a szüleiknek az órán tanult gyakorlatokat. Számomra a legmegragadóbb pillanat egy beszédfogyatékos kislányhoz köthető, aki csillogó szemmel mesélte, hogy az egész osztálynak megtanított egy Dsmile gyakorlatot (amit egyébként az egyik legnehezebb betanítani). Kedvesen bosszantó, hogy az órák után alig lehetett hazatessékelni a gyerekeket, szívesen maradtak volna még játszani. Hatékony, vicces gyakorlatok, izgalmas, jó hangulatú órák. Kívánhat ennél többet egy logopédus? :)